Benéződött dobozok, átnedvesedett csomagolás, sérült raklap vagy hiányzó tételek: az áru átvételekor észlelt eltérések azonnali figyelmet igényelnek. A későbbi kárrendezés szempontjából azonban az is fontos, hogyan rögzítjük a történteket.
A pontos dokumentáció segít elkülöníteni a bizonyítható tényeket a feltételezésektől. Megmutathatja, milyen állapotban érkezett a küldemény, mikor észlelték a problémát, és milyen intézkedések történtek az átvétel után.
Az átvételnek bizonyítási jelentősége is van
A nemzetközi közúti árufuvarozásra alkalmazandó CMR Egyezmény külön szabályozza az áru átvételét és az észlelt hiány vagy sérülés jelzését.
Ha az áru állapotát nem vizsgálják meg a fuvarozóval közösen, és megfelelő fenntartást sem közölnek, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a címzett a fuvarlevélben leírt állapotban vette át az árut. Ez nem jelenti automatikusan minden későbbi igény elvesztését, de kedvezőtlenebb bizonyítási helyzetet teremthet.
A gyakorlatban ezért érdemes az átvételt úgy megszervezni, hogy legyen idő a csomagolás, a küldemény azonosítóinak és a mennyiségnek az ellenőrzésére.
Mit érdemes rögzíteni?
Hasznos, ha a dokumentációból egyértelműen összekapcsolható a sérülés az adott szállítmánnyal. Ehhez célszerű feljegyezni az átvétel helyét és időpontját, a fuvarlevél vagy szállítólevél azonosítóját, az érintett tételeket és az észlelt eltérés leírását.
A „sérült áru” megjegyzés helyett informatívabb például ez:
„A 3. raklapon két karton oldalfala benyomódott, a csomagolás felszakadt; a látható termékeken törés észlelhető.”
Ez dokumentálási példa. A leírás mindig a ténylegesen megfigyelt állapotot kövesse, és ne állapítson meg bizonyíték nélkül károkot vagy felelősséget.
Fényképezéskor érdemes áttekintő és részletképeket is készíteni. Az előbbiek a küldemény egészét és elhelyezkedését, az utóbbiak a sérülést, a csomagolást és az azonosító címkéket mutathatják meg.
Látható és rejtett sérülés: eltérő határidők
A CMR Egyezmény szerint a külsőleg felismerhető hiányra vagy sérülésre vonatkozó fenntartást legkésőbb az átvételkor kell közölni a fuvarozóval.
Külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetén a fenntartást írásban, a kiszolgáltatástól számított hét napon belül kell közölni, a vasárnapok és ünnepnapok kihagyásával. A kiszolgáltatás napja nem számít bele. Ezek a CMR hatálya alá tartozó fuvarozások szabályai; más szállítási helyzetekre nem alkalmazhatók automatikusan.
Fontos külön feladatként kezelni a fuvarozónak címzett fenntartást és a biztosítói kárbejelentést. A biztosítási szerződés bejelentési előírásait is ellenőrizni kell.
Hogyan álljon össze a kárügy dokumentációja?
Praktikus egy helyen összegyűjteni a fuvarlevelet, a szállítólevelet, az áruértéket igazoló iratokat, az átvételi megjegyzéseket, a fényképeket és a felek közötti levelezést.
A csomagolás vagy a sérült áru selejtezése előtt célszerű egyeztetni az érintett kárrendezővel a szükséges vizsgálatról. A további károsodás megelőzését közben dokumentálja: mi történt, mikor, milyen okból és milyen költséggel.
Sérült szállítmány esetén a kárrendezés előkészítése már az átvételkor elkezdődik. A konkrét megjegyzések, az azonosítható fényképek és a megőrzött iratok együtt adnak használható dokumentációt. CMR-fuvarozásnál külön figyelmet érdemel a látható és a rejtett sérülésekhez kapcsolódó fenntartás. A pontos, időben megtett jelzés segíti a kárügy későbbi vizsgálatát.
Szállítmánykárral kapcsolatban kérdése merült fel? Vegye fel a kapcsolatot az IOS Hungary csapatával.


